Ebben az évben annyira vártam a karácsonyt , hogy most más lesz mint eddig .
Karácsony előtt vagyunk és már undorodom tőle .. Ez sem lesz másabb mint az eddigiek …
@mindigsblog
Te vagy a jég a whiskeymben, a mentol a cigimben, a tejszínhab a gofrimon és a sajt a lángosomon.
Nélküled is jó, de azért veled az igazi.
Egyik legjobb barát: "Az a csaj nagyon nézett, miért nem mentél oda?"
Én: "Hátőőő... 😬😶🌫️"
*fejemben: "Ez most azért nézegetett ennyire, mert tetszem, vagy mert gecifurán nézek ki? Jó hagyjuk...😶"
#önbizalom ahaha
/ Mi is a valóság? /
* a képnek semmi relevanciája nincs a szöveghez
Mindig úgy készülj, hogy sosem nyújthatsz állandóan 100%-ot. Ha netán sikerült, nyertél egy kis extra időt a következő kihívásra.
Mindig úgy készülj, hogy lehet rosszabb. Még ha valami el is baszódik és megkönnyebbülsz, hogy ennél roszabb már nem lehet, valami mégjobban elbaszódhat.
/ System error: Brain not braining - body not bodying /
~ Mindig a múltra tekintünk vissza, mintha a jelent és a jövőt csak megszenvednénk vagy elfeledkeznénk róla.
Talán az 5 napos esőfoltok jelenléte a szemüvegem lencséin elég válasznak.
Sorozatos halogatásaimért még 3 nap lázzal is büntetve lettem, de legalább úgy tűnik múlóban van.
Kalandra Munkára fel!
Tanács: Amit ma megtehetsz, ne halaszd a következő hónap utolsó napjaira!🫡
~ Azon tűnődöm, hogy egyáltalán milyen tartalmakat osszak meg itt. Már ez, a sokadik tumblim is elég kaotikusra sikeredett. Személyes legyen, vagy kevésbé az, esetleg naplószerű? Reblogoljak vagy sem? Milyen témáról írjak és miről ne... Talán valami pozitívabb, építő jellegű legyen, de azért leírjam, ha valami szarság van vagy ne... Esetleg töröljem megint? Azt hiszem ez a blog legalább annyira kaotikus, mint én vagyok, viszont így is csak egy szelete az egésznek.
/jdjhgjwajakwiwknfhf/
~ Én legbelül, miközben majd szét esem, de stílusosan próbálom egyedül tartani magam és kihozni mindebből valamit, mielőtt túl késő lenne😂 (🥶🥹)
Sok ember úgy van, hogy szeretnének megértve lenni, szeretnék a szeretetet, a szerelmet, a törődést... KAPNI!
De ha már arról van szó, hogy kölcsönösség, akkor az már túl sok. Önzőség és érdek, empátia hiánya, a túl nagy választék, ki tudja még mi lehet az oka...
Nem tudom, talán nem vagyok való az emberek birodalmába. Még ha jól és tartalmasan is indultak a barátságok, párkapcsolatok, ismerkedések, egy idő után megszakadtak. Vagy az érdeklődés halt el, vagy még rosszabb, ghostolva lettem. Másik opció az egyoldalúság, az érzelmi szemetes, sírópárna, zseb-pszichológus szerep. S habár a ghostolás is váratlan olyan esetben, ha fontos személyekről van szó, az árulás, hátbaszúrás, és a megcsalás is kurvára kellemetlen tud lenni.
/ "Talán egyszerre vagyok túl sok és túl kevés" /
a posztot a magányos emberek, a szellemek, a szelektíven válaszoló emberek és a kellemetlen emlékek ihlették
U.i: nem mellesleg a kommunikációs képességek is sorvadnak, mint a nyári napon, kocsiban felejtett banán* 😭
*a kép illusztráció - nem ússzátok meg kép nelkül
~ Mondd csak...
Szép az elmém, a lelkem?
Azt hiszem, ezeken kívül semmi másom nincsen...
~ Egyrészt hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt időm. Másrészt az is igaz, hogy nincs olyan hónap az életemben, hogy ne történne valami faszság, ne jönne közbe valami. Fogy a türelmem és egyre jobban bosszant minden és mindenki. Egyre több dolog billent ki az egyensúlyomból, egyre több dolog állja az utamat. Nincs kedvem ehhez. Küzdöttem egyedül eleget, hogy kimásszak a gödörből, hadd pihenjek már...
/ . . . /
~ A tree that connects worlds. A tree of life and death, where every new branch, every new leaf is a new offspring. Dead people hanging on trees. A child falls out of his hanging mother's corpse's womb. A tragic hero. An even more tragic life. In the forest, shadows are scheming in the dark. Where is light, there is always shadow. A lost child. Lost children are the ones who turns into monsters after a while. There are always monsters and heroes, rising and falling back and forth. An empire. There is always an empire. People ascend to the throne, they become self serving and corrupt, full of pride. Then they are overthrowned by people who become corrupt and the cycle never stops. There is always a sword, a helm, a crown. A soul bound to to the metal, carved with magic and blood. There are always chained ones. A pile of corpse. Indeed the most unique way to climb. A dragon. There is always a dragon for the hero to fight. But beware! In the process, some might turn into one...
/ There is always a Sacrifice /
~ Elegem van a hipokrata emberekből.
Azokból, akik A-t mondanak, de igazából B-re gondolnak, s közben mégis C-t cselekszenek.
Azokból, akik bort isznak, s vizet prédikálnak.
Azokból, akik üresen ígérgetnek, hitegetnek.
Azokból, akiknek szavait semmifélé cselevés nem fedezi.
Azokból, akik az észt osztják, hogy kinek, hol, mikor, mit, hogyan kéne tenni, de elfelejtik magukat is a számításba venni.
Néhányan csak elfelejtenek tükörbe nézni, viszont néhányan szándékosan kerülik azt. Mert kellemetlen érzés, mert fáj az igazság, ahogyan az is, ha netán nem úgy van, ahogy azt ők szeretnék.
Legalább lenne őszinte az ilyen ember, vállalná mindezt, és ne hazudtolná meg még önmagát is...
Ha nekem ég a pofám és szégyellem magam ilyen esetekben, Te miért nem?🤔
~ Rémálmom volt. Olyan rémálom, melyben egy szerettem halt meg. Kis időbe telt, mire felfogtam. Térdre rogytam, majd torkom szakadtából üvölteni kezdtem. A fülsüketítő hang némaságba torkollott, majd könnyek között ébredtem...
/ "Nekem nincs időm erre." - sajnos, gyakran nem trivialitások, hanem igenis fontos dolgok terén
/ "Nem akarok gondolkodni." - meh...
/ "Kihagyom az ilyet." / "Én kerülöm az ilyet témákat, mert..."
/ "Nem érdekel, nem az én dolgom, engem úgy sem érint..." - bárcsak ilyen egyszerű lenne, de majd fog, hidd el! :')
/ "Úgy is hiába, felesleges..." - I feel you bro, but... végülis ja, úgy is felrobban a Nap 4-5 milliárd év múlva, kit érdekel mi lesz holnap
Gyakori az ilyen, egyrészt, amikor kellemetlen vagy félelmetes szembesülni bizonyos dolgokkal, főleg abból adódóan, mert azok fontosak, mégis tehetetlennek ÉRZIK magukat az illetők.
Másrészt, van, hogy pusztán kényelmesebb, nem gondolkodni, nem cselekedni, kerülni a dolgokat, kihúzni a felelősség alól az embernek magát.
Természetesen fontos a kontextus is. DE! Ne csodalkozzon senki sem, ha az ilyen hozzáállás általánosításával, mindennapok részévé tételével elsősorban saját magával, de akár még másokkal is kibaszik.
/ Mostmár bekussolok, ígérem! /
/ Akkor mondom másképpen, konyhanyelven:
Kibaszott rétegek, mint a hagyma, tudod?! /
Minek beszélek ennyit önmagamban??😅😭
~ Ennyi ghostolás után már egy ördögűzőre van szükségem... 🙏🚫👻
/ kiábrándító... /
~ Aurám, mikor tartom az ajtót a hölgyeknek és megköszönik mosolyogva: 📈🗿
Aurám, miután, egyből telibe térdelem véletlen az ajtót, és azt mondom: "whoops!": 📉⚰️🪦
~ If loneliness is a killer, I am hell of a survivor!
~ A világ lassan égni kezd és hamarosan lángba borul. Ez a vihar előtti "csend" - sőt, már hallani a halk robajt a távolban...
Lehet mutogatni minden irányba, hogy itt ez a szar, ott amúgy tökre elbaszott ez meg az meg minden is, de felesleges. Elárulom én neked... Elárulom, mégpedig azt, hogy mindenhol egyre szarabb.
Mégis mire számítottál? Hogy a korrupció, az országokon belül zajló polgári kettéhasadás és a határokon túl kibontakozó háborúk (legyen az gazdasági, fizikai vagy kibertéri vagy akármilyen...) majd gazdasági jólétet hoznak?
Nem mutogatni, panaszkodni és kifogásokat kell keresni, hanem cselekedni kell, mégha észrevétlenül is.
/ Mindenhol egyre szarabb, és a fotel is egyre kényelmetlenebb /
/ Bármiféle fanatizmus kiábrándító - A gondolkodás szexi! /
A posztot ihlette a kommentháborúzó sekélyes emberek keresztes hadjáratai, fanatizmusa és dogmatizmusa
~ Az egyik legjobb barátom és barátnője már a hivatalos, nyomtatott meghívójukat is átadták az esküvőjükre, aminek nagyon örülök és alig várom! 😇
Viszont 25 év után még mindig nincs olyan társas esemény az életemben, ahova egy partnerrel mehetnék, és ez kicsit kellemetlen, és nem is azért mert szólózom, hanem a magány miatt.
*egyáltalán jó-e még rám az öltönyöm?!
~ Sok embernek semmi szövegértési képessége, és sajnos aligha rendelkeznek kritikai gondolkodással. Alig van önálló gondolatuk és nem képesek értelmezni a dolgoknak a kontextussal együtt való elemzésére, sem azoknak a tér-idő intervallumban való elhelyezésére.
Következtetés: Egyeseket még csak félrevezetni, manipulálni sem kell ahhoz, hogy valamit félre vagy egyáltalán ne is értsenek.*
*a mai posztot ihlette: PISA és egyéb kompetencia felmérések Magyarországon, Facebook kommentharcosok leszámolásai egymással clickbait címes hírposztok alatt, továbbá empirikus kutatások, és létezésem tapasztalatai
@yuumei-art
/ Bízz a folyamatban! /
/ Look at what you've turned me into! /
~ Nem tudom leszek-e valaha egész, elég, s egy darabban...
/ Néha fájnak a törések énem porcelánján, és olyan, mintha a szilánkok olykor-olykor belém hasítanának... /
én sem értem, de fáj valami itt bent...
~ Hungary Pride and more...⬇️
English below:
Nos, nem igazán vagyok a Pride lelkes támogatója, de:
- Az ember had szeresse már azt, amihez természetéből fakadóan vonzódik.
- Az embereknek joga kell legyen gyülekezni, ha kulturáltan, szabályoknak megfelelően teszik azt, független annak jellegétől.
- Aggasztó a tendencia, amerre az ország halad, és nem csak a Pride törvény miatt, hanem minden más tekintetben is.
[English:]
Well, I am not an enthusiastic supporter of Pride, but:
- People should be allowed to love whom they are naturally attracted to.
- People should have the right to assemble, if they do so in a cultured manner and in accordance with the rules, regardless of the nature of the assembly.
- The trend in which the country is heading is concerning, and not just because of the Pride law, but in every other aspect as well.
/ Hungary, 2025.03.19. /
~ Eleinte több energiát teszek a dolgokba. Kezdeményezek, ismerkedem, felkererem az illetőt, érdeklődöm, próbálkozom. DE! Ha nem kapok viszonzást, jelet arról, hogy érdekelném a másikat, nincs semmi beletett energia, erőfeszítés, akkor szépen lassan visszaveszek mindebből, majd végleg eltűnök.
Nem, nem azért tűnök el, és nem keresem a másikat többé, mert nem érdekel az illető vagy netán szemét alak lennék. Ha nincs kölcsönösség, akkor ez idő, figyelem és energia veszteség, amit másokra, vagy magamra fordíthatnék.
Örültem!🫡
/ Tiszteljük egymás idejét! /