Örökké a kedvencem lesz
azt mondják ne sírj
találkoztok még a
mennyben
de mi van akkor,
ha két különböző
mennyben hittünk
mindketten?
van egy átjáró
egyikből a másikba?
vagy fogjam fel végleg,
hogy elmentél és
soha többé nem jössz vissza?
néha a barátok olyanok, mint a víz
kifolynak az ujjaid között, eltűnnek,
visszacseppennek a folyóba, ahonnan jöttek
de talán az igazi barátaid benned élnek,
nem véletlenül van a tested több, mint fele vízből
a barátokban való csalódás azt eredményezi,
hogy egy idő után helyettük maguknban csalódunk,
mert az egyszerűbb és fájdalommentesebb
nem tudom elmondani, hogy...
mennyire hiányzol
és mennyit gondolok rád
hányszor sírom el magam
mennyiszer küszködöm az alvással
mennyire szorít a mellkasom nappal
és hányszor pánikolok
mennyi mindennél gondolok arra,
hogy majd otthon elmesélem neked
és minden alkalommal kényszerítenem kell
magamat arra, hogy emlékezzek,
te már nem vagy
hajlamos vagyok azt hinni,
hogy még mindig élsz
csak épp utazgatsz,
majd egyszer haza térsz
és én várni fogok rád
azt hiszem tényleg végképp belefáradtam abba,
hogy 3 hónap alatt senkit nem érdekelt,
hogy érzem magam
fogalmam sincs milyen lesz a karácsony
a gyerekes izgatottságod nèlkül
nem sokára karácsony
igazából mindig veszekedtünk ilyenkor ketten
milyen ironikus, hogy ez lesz a legszomorúbb
de mégis a legbékésebb karácsonyunk egyben
csak most már nélküled
anyukám azt mondta, ő elvesztette a másik felét, mikor az apukám meghalt
milyen furcsa, hogy előtte egy nappal ugyanezt mondta a nővérem az ágyban
nem tudom melyik törte össze jobban a szívem
mikor éltél, mindenhol téged láttalak
a dezodor flakonban, ami a tv mellett
volt folyamatosan, vagy a borotvádban
amit szanaszét hagytál mindenhol,
esetleg a papucsokban, amiket használtál
de már nem talállak sehol
csak a képek és a szekrényben
lévő ruhák bizonyítják, hogy
tényleg léteztél
ha pedig bizonytalan vagyok
a halálodban, mint majdnem mindennap,
akkor csak szétnézek és rájövök,
túl nagy a rend ahhoz, hogy megtaláljam
a nyomod, te már nem vagy itt
a halál szele nem érhet el
mert hiszek a halhatatlan lélek
gyönyörűségében
ha azt hiszed, hogy egy mosoly
mindig boldogságot jelent,
akkor nem tudod mi az igazi
szomorúság
és ez így is van rendjén,
majd én helyetted is átéltem
újra és újra
Azt mondták, hogy én úgyis mindig boldog vagyok, honnan tudnám, mi az a fájdalom?
Vajon tényleg nem veszik észre, hogy magányos perceimben csak meredek magam elé és próbálok nem sírni?
Vajon sejtik, hogy minden éjjel sírva alszom el a párnámba folytva a hangokat?
Hello, én vagyok a lány, aki mindig boldog, s nem ismeri mi az a fájdalom.
Levél a Halálhoz
Kedves Halál!
apukám utál fázni
de imád enni
utálja, ha le psssszezik
de szeret nevetni
szeret sorozatokat nézni
és facebookozni
a karácsonyt pedig imádja
viseld gondját kérlek,
takard be, ha remeg
főzz rá, csapj lakomát
nevess a viccein, akkor ő is fog
keress szörnyű sorozatokat,
hidd el, imádni fogja őket
hagyd, hogy gyerekeskedjen
adj neki olyan drága ajándékot,
amilyet én soha nem tudtam
Halál...
apukám szeret szeretve lenni
szeresd helyettünk is
és meséld el neki, hogy
itt mindenki szereti