Idezet - Blog Posts
Örökké a kedvencem lesz
azt mondják ne sírj
találkoztok még a
mennyben
de mi van akkor,
ha két különböző
mennyben hittünk
mindketten?
van egy átjáró
egyikből a másikba?
vagy fogjam fel végleg,
hogy elmentél és
soha többé nem jössz vissza?
az a gyerek voltam, aki legszívesebben
körülölelte volna az egész világot,
most az a felnőtt vagyok, aki
nem hagyja, hogy megöleljék
tudom, meséltem már többször,
de újra leírom, mennyire hihetetlen
hatása és ereje van a szavaknak,
de még hihetetlenebb, hogy csak
a negatív szavak törnek olyan
erősen utat, a pozítívak eltűnnek
valahol a sötétségben
az emberek akármikor
lemásolhatják a cselekedeteidet,
de téged soha, mert az vagy,
amik ők soha nem lesznek:
egyedi
ha úgy érzed, senki nem szeret,
ha azt látod, senkit nem érdekelsz,
senki nem hallgat meg
csak csináld azt, amit én
írd ki a világnak, ami bánt
meg fogsz lepődni, hány ember
érzi ugyanazt, mint te
hát nem szomorú?
Te a szerelembe vagy szerelmes.
minden, amit szeretek túl drága, illegális vagy nem ír vissza.
engem egyszerűen csak vonz az a vihar, ami benned van, és nem tudom hova tenni azt a kettőséget, hogy egy égi angyalban, hogy lehet ekkora káosz
Már túl késő, hogy elmondjam, mennyire imádlak, Már hiába hangzik el százezre imáknak, Már hiába sírok, már hiába várlak, Nem tehetek semmit, a szívembe zárlak. Már hiába kívánom, hogy bár ne így lett volna, Megszeretted őt, nem te tehetsz róla, Ő is imád téged, jobb lesz, ha belátom, Nem voltál és nem leszel több, mint egy szép álom.
Ujjai gyengéden masszírozták derekamat pólómon keresztül, nyelve pedig alig érezhetően végigsiklott alsó ajkamon, majd végül elmélyítette csókunkat.
Mellette szebbnek érzem magam. Fontosabbnak. Szerethetőbbnek. Kívánatosabbnak. Mindenebbnek.
Mert a múltunk a lényünk része. És te is a múltam a része vagy. Ezzel együtt a lényem része. A legszebb emlékeim hozzád kötődnek.
Néha két embernek el kell válnia ahhoz, hogy felismerjék, mekkora szükségük van egymásra.
Azt mondom magamnak: Ne izgulj! Minek? Úgysem felelhetsz meg Mindig mindenkinek.
A legnehezebb dolog, amit valaha is tettem, az volt, amikor elsétáltam még mindig őrülten szerelmesen beléd.
Sohasem fogod tudni megtalálni önmagad, ha elveszel valaki másban
Mikor itt vagy tőlem 10 centire, a torkomban dobog a szívem.
És ha most nem lehetsz velem, én itt várok rád türelmesen. Amíg eljössz, eljössz egy éjszakán. Egy nap talán. Egy nap talán.
Ördög lakozik az angyali szemeiben.
Üresnek éreztem magam, mintha a testem puszta kagylóhéjként tartaná magában az összetört lelkemet.
halkan felnevetett és végigsimított egyik kezével a hátamon, több millió pillangónak utat engedve a hasamban ezzel az egy mozdulatával.
Szeretni valakit néha félelmetesebb, mint elhagyni.
Semmi sem törik össze úgy, mint egy szív.
Egy hamis mosollyal és néhány udvarias szóval mindent leplezni lehet.
Te kilógtál a tömegből, és nem érdekelt, mit szólnak mások. Önmagad voltál. Egy részem abban a pillanatban szeretett beléd, és az ok nem volt más, mint te magad.
és volt valami mélységesen ismerős benne, mintha a lelkem már találkozott volna az övével több évvel ezelőtt és a kezeim megérintették volna bőrét mielőtt ujjaim megízlelhették testét.